Lúdtalp
A picurka babatalpak mindenkit mosolygásra és csodálkozásra késztetnek, és elképzelhetetlen, hogy nagy, deformált lábak lesznek majd bütykökkel, tyúkszemekkel esetleg lúdtalppal, bokasüllyedéssel. A deformitások és lábproblémák nagy része a helyes cipőválasztás függvénye, mely befolyásolja az adott lábforma alakulását. A cipők, még felnőttkorban formázzák a lábat! A baba lábak fejlődését persze igyekszünk megfelelően biztosítani. Mi hát a helyzet a rettegett lúdtalppal.
A talpon két statikailag fontos boltozatnak kell kialakulnia: a hossz boltozat, mely a közvetlenül az ujjak alatt elhelyezkedő talppárnák alatt a kis lábujjtól a nagy lábujjig húzódik, valamint a haránt boltozat, mely a belső talpélen emeli meg a talpat. A népnyelv csak a hossz boltozat süllyedését nevezi lúdtalpnak, pedig bármely boltozatnak a problémája az lúdtalp. Mindkét boltozat süllyedése már bokasüllyedés.
A babák talpa még sima, a keresztboltozatot is zsírpárna tölti ki,hiszen a talp izmait még nem használja a kicsi. Lúdtalpról tehát csak már járó gyerekek esetében beszélhetünk! Más ortopédiai jellegű problémák persze adódhatnak (pl a csecsemőtartásban maradt lábfejre néhány hónapos korban érdemes csak figyelni) ezekkel érdemes orvoshoz fordulni.
A lábboltozat kialakulásának elsődleges feltétele a talp izomzatának megfelelő fejlődése. Régen sokat mentek a babák egyenetlen talajon mezítláb, ami nagy segítség volt a lábizmoknak. Manapság ha mezítláb vagy zokniban van is a kicsi szinte egész nap, sajnos akkor is sima kemény felületen jár (parketta, taposócsempe, beton …). Igazán jó hatással a nyári mezítlábazás van, a homok, a vízparti kavicsos, vagy a füves talaj igen jótékony hatású! Otthon is biztosíthatunk hasonlót ha nem riadunk meg a barkácsolástól: Kis zsákocskákat megtölthetünk különféle anyagokkal (szivacskockák, apró golyók, szárított rizs, borsó vagy bab), majd ezeket összevarrva szőnyeget készíthetünk a gyerekszobába, amit csúszásgátlóval rögzíteni kell. Ha nagyon lelkesek vagyunk a különböző kockák jó ha különböző struktúrájú anyagból (vászon, selyem, plüss …) vannak.
A parkettán kövön való mezítlábazásnál jobb a megfelelően kialakított cipő, mely csillapítja a léptek keltette nem megfelelő rezgéseket. Persze a különböző vastagságú szőnyegek esetén is más a helyzet. A cipő választás nehéz kérdés, egy biztos, a megfelelő méretű és formájú cipő elengedhetetlen. Jobb ha minden kisgyerek maga tapossa ki a lábbelijét, ezért kevesebb, funkcionális (szobába, utcára, játszótérre) darabot szerezzünk be és ne a ruhához való szín vagy minta legyen az elsődleges! Így a jobb minőségű cipőkből is választhatunk, ne sajnáljuk ha elkoptatja.
A puhatalpú vagy szupináltsarkú vagy lábboltozat emelővel készült cipők közötti döntést meghozhatjuk szakember segítségével, de az biztos, hogy a teljesen sima talpú tornacipő nem egészséges (még akkor se ha márkás). A babák túl korai felállításának és járatásának több veszélye is van, az egyik ortopédiai jellegű, hogy a kevéssé fejlett izmok a testsúly és a gravitáció hatására nem tudnak megfelelően fejlődni és lúdtalp alakulhat ki.
A lúdtalp torna segítségével is megelőzhető, hat éves kor előtt ez a módszer javasolt és lúdtalpbetét nem adható! Akinek magának is ilyen problémája van annak nem árt ha maga is végez a kicsivel néhány gyakorlatot!
A lúdtalp nem gyermekkorban okoz problémát, hanem felnőttként idéz elő derékfájást, fáradékonyságot, csípőizületi kopást és más problémákat, ezért egész kis korban kell rá odafigyelni, bár serdülőkorban is kialakulhat, de egy kamaszt meggyőzni nehezebb, jobb ha megpróbáljuk inkább megelőzni kialakulását!